A cigány-törvényszék illetősége csak az alábbiakra terjedt ki:
1.1 kártérítési ügyek
2.1 nőkkel kapcsolatos ügyek
A felek kötelező erejűnek ismerik el az ítéletet, megnyugszanak benne és elfogadják. Mindig a sértett fél kezdi meg a bíróság tagjainak az összehívását. A bíróság tagjai csak idős férfiak lehetnek, és természetesen csak cigány származásúak jöhetnek számba. Csak a haragosok vannak kizárva, a rokonok nem. A bírósági tagok száma általában hét-nyolc fő.
A bírósági eskü egyenlő az átokmondással. (Verjen meg az isten, soha ne legyen szerencsém, ha nem az igazat mondom.)
A bíróság döntéséhez nem kell szavazattöbbség. A törvényszéki eljárásban csupán a kárt térítették meg. A tárgyalást az egyik fél jelenléte nélkül nem lehet megtartani.
A felek „esküjének" szövege és az „eskühöz" tartozó szertartás
Először a felperes terít le a földre egy fekete kendőt (női fejkendőt) és ráhelyez egy szentképet. (Általában minden cigány férfi hord magánál egy szentképet, melyet búcsújáró helyeken például: Csatkán vásárolt. A képek legtöbbször Szűz Máriát ábrázolják. Vannak cigány közösségek, amelyek még két égő gyertyát is tesznek a kendő szélére.) Aztán letérdelve a kendő elé, bal kezének két ujját a szívére, jobb kezének két ujját a képre téve a következőket mondja: Verjen meg az isten, szerencsét és egészséget soha se adjon nekem, ha nem úgy van, ahogy mondom".
A cigányok többsége mélységesen hisz abban, hogy a hamis eskü, illetve a magára mondott átok bekövetkezik, ezért ösztönösen irtóznak a hamis eskü-tevéstől.
A törvénykezés időtartama körülbelül fél nap.
A cigány törvényszék büntető jellegű ítéletet nem hozhat és semmiféle testi fenyítő joga
