Köztudottan rengeteg előítélet élt és él a mai világban is
a cigányokról. Sok ember számára a múltban szegény koldusok , tenyérjósok , másoknak hangoskodó, zsibongó karavánok jutnak róluk az eszükbe. A cigányság történelmét, kúltúráját, tradicióját és különleges lelkiségét többnyire figyelmen kívűl hagyják, és sok társadalomban még a mai napig is kiközösítik őket. A cigányok vagy romák sok elmélet szerint Indiából származnak. Indiából vándoroltak előszőr Perzsiába és azt követően Európába. Folyamatos és állandó üldöztetésük folyamán járták az utakat - országutakat,
és ez idő alatt Európa Összes országában elterjedtek , letelepedtek. Mint " kivülálló " népként ; elidegenedve , tartózkodva kezelték őket , mert veszélyesnek ,
csalókként , tolvajokként , hazudozókként tekintettek rájuk.
A sok - sok üldöztetés és kirekesztés következménye képpen , sokszór magukra is vették a rájuk osztott és kialakított " szerepek " többségét , a megélhetés és fenmaradás végett. Figyelemre méltó és ennek következménye képpen érthető is , hogy a cigányok egy vándór népcsoport , és világlátásuknak - érzékelésüknek más népektől eltérő
a mivolta gondolkodása. A cigányok az Európai népek gondolkodásától és lelkiségétől eltérően látják világunkat.
Egy úgynevezett kirekesztett népcsoport , nyílván való hogy nehezen tudott és nehezebben is képes beilleszkedni még a mai társadalmakba is , akár mennyire is szeretne pedig. Ezekkel a próblémákkal természetesen sokan tisztában vannak , de remélem és hiszem is , hogy az emberek többsége tisztában van azzal is , hogy a próblémák gyökerei honnan is erednek..... Évszázadokról - évszázadokra hűen és kitartóan vigyáztak és vigyáznak hagyományaikra
tradiciójukra és képességeikre. Számukra a rég múltban első rendű és legfontosabb volt a várható időjárás , a nappalok és éjjszakák hossza , és más emberek " idegenek " jellemének - tisztességének megítélése.
Mióta világ a világ , a Cigány asszonyok rendelkeztek és rendelkeznek a jóslás úgynevezhető minden tudásával.
A napjainkban élő Cigány jósnők is ezeknek a családoknak leszármzottaik , akik megőrizve a hagyományokat és tradiciókat ,viszik tovább a családtól tanúlt és gyökereikben-vérükben lévő Isten adta képességeiket.
Sokan felvetik a kérdést, vajon tényleg van kézzel fogható történelme a cigányoknak? Joggal kérdezhetik, hiszen az évszázadokon át való vándorlás és nagyon kevés fennmaradt kézirat igen csekély támpontot ad arra , hogy meghatározzuk kik is ők valójában, honnan származnak pontosan?
A feltárt leletekből származó kéziratok is csalókának tűnnek, nem csoda , hogy a történelmet sokan meghamisították. Ennek ellenére a Bibliában is már néhány szóban említik őket mint népcsoport.
Azt persze tisztáznunk kell már itt az elején, hogy a cigány nép nem nomád. Sosem legeltettek állatokat, kizárólag kereskedésből éltek.
A cigányság másfél évezredes vándorlása során hihetetlen módon megőrizte nyelvét -néhány dialektussal- és főként európai népnek számít, mivel itt töltötték a legtöbb időt.
Az ezredforduló táján a Kelet- és Nyugat-Európába érkező cigány csoportok megkülönböztető jellemzője a kóborlás volt. Ez abszolút nem azonos a nomadizálással: a nomád népek, mint például az ősi magyarok, állattenyésztéssel foglalkoztak és a vándorló életmód alapja a mindig új és új friss legelők felkutatása. Ilyen életmódot folytató népek még ma is élnek Észak-Európában és Afrikában. A kóborlás az elsődlegesen nem állattenyésztésből élő népet jelenti, akik a munkák jellegétől függően változtatják a lakhelyüket kisebb vagy nagyobb rendszerességgel.
Mik is voltak a régi cigány mesterségek? Foglalkoztak kovácsolással, fémmegmunkálással és kereskedéssel. A korai középkorban az egyetlen olyan megélhetési forma, ami kötöttséget igényelt a földművelés volt, azonban forrásaink szerint sosem foglalkoztak ilyen fajta tevékenységgel. Abban az időben megtiltotta a hatalom az etnikumoknak, hogy földet kapjanak, vásároljanak. Viszont megélhetési formájukat a folytonos faluról falura való költözés biztosította csak. Ebben az életformában alakultak ki azok a tartós emberi kapcsolatrendszerek amik ma is jellemzőek a romákra.
Mind mind megőrizték az ősi foglalkozásokat, nem lettek földművelők stb. még bejelentett lakcímmel rendelkező romáknak is szakmájukat tekintve vándorolni kell pl: köszörüléssel vagy üstfoldozással foglalkozóknak. Azonban kezdtek asszimilálódni és városokba költöztek, létrehoztak egy inkompakt közösséget néhány helyen, ahol megőrizhetik azt a közösségi érzést, ahonnan származnak.
A roma családszervezet egyik mindenki által ismert jellemzője a sok gyerek és a többgenerációs együttélés. Ezeket nyamó-nak hívják. Egy magyar nagycsaládra hasonlít. A nyamó-nál tágabb vérségi köteléken alapuló csoport a vica, ami apai ágon akár 4 emberöltőig is eredezteti magát. Ez egy nagyon zárt közösség, onnan kikerülő roma a magyar társadalomban nagyon nehezen tud alkalmazkodni. Manapság már kevésbé ismert fogalom a vica.
Régebben elképzelhetetlen volt, hogy különböző foglalkozású családok egymással házasodtak, csakúgy, mint a magyarok „föld a földhöz”. A foglalkozást tekintve a legérdekesebb kiemelni a lovari cigányok rétegét. Ők a leggazdagabb romák, nevüket a love azaz a pénzről kapták. Mivel lókereskedéssel foglalkoztak, ezért sokan hajlamosak összekeverni a lovari szót a magyar ló szóval, pedig jelentésben különbözik.
Egy hagyományos házasságnak több változata lehetséges:
az egyik a biav, vagyis a vőlegény megveszi magának a menyasszonyt. A másik a szöktetés nashadype. Erre akkor szokott sor kerülni, ha a férfinek nincs pénze, házas vagy a szülők ellenzik a házasságot. Létezik egy kevésbé ismert úgynevezett vadházasság is, amit anyagi megfontolásból tesznek.
TELEFON
06-20-363-6734
